Blogok

Hétből hat

Száguldás

Meglehetősen merész ez a hét: 7 napjából 6 konferencián telik. Balatonszemesen volt a lelkészkonferencia hétfőtől szerdáig. Nagyon sokat merítettem belőle. A testi-lelki-szellemi egészségről volt szó. Sikerült kicsit kikapcsolódnom – ha már erről volt szó. Jó tanítások voltak, mindekét este, meg a sok beszélgetés is maradandó emlék.
Amit leszűrtem, hogy a jó dolgokat kell figyelembe vennem, azokkal betöltekeznem, hogy a bőség embere legyek, ne a szűkösségé. Azt is megfogadtam, hogy naponta fél órát magányban töltök el.
De nem a következő napokban, hiszen ismét konferencia kezdődik, tulajdonképpen már ma a jelent-főpróbával, a bepakolással. Hála Istennek, adott néhány olyan munkatársat, akik rengeteg részletet kidolgoztak, így én csak néha bekérdezek, vagy éppen ők engem, de van lehetőségem a lényegre figyelni: „Hol munkálkodik Isten ezen a hétvégén?” Idén nem leszek pattogó mókus, végre figyelhetek, és kereshetem a sok áldást.
A gyerekek is várják a nagy felfordulást, a sok vendéget, a játéklehetőséget. Szeretnek motorozni, néha már szinte unják – lásd fotó :) !

Újszülött érkezik

Gréti oviba megy

Nagyon élvezem ezeket a szép őszi napokat. Most olyan érzésem van, mintha minden jó irányba mozdulna. Gréti megkezdte az ovit, és egyre jobban érzi ott magát. Voltak sírós napok, de imáink meghallgatásra találtak, most már csak a búcsú nehéz az ajtóban, amúgy feltalálja magát. Persze mindig lelkesen fogad bennünket, amikor érte megyünk, de ez így van rendjén. Ebéd közben kifaggatjuk, hogy mi történt délelőtt. Olyan újszerű, hogy van az életének már egy önálló része, amiről ő tájékoztat bennünket, nagyon különleges érzés. Balázs gyönyörűen áll önállóan, szeret is kísérletezni ezzel. Járása is szépen alakul, nem vagyunk elcsüggedve, ügyesen erősödött a lába. Ágotára nagyon sok jut: sokat van a gyerekekkel, amíg én látogatok, szervezkedek, viszi a háztartást, iskola utolsó évét kezdi, sokakkal beszélget, sokaknak segít, nagyon jó társ.
Nagyon jól érzetük magunkat Békésen, élmény volt részt venni a konferencián, sokat tanultunk ebből. Találtam egy videót a péntek estéről, melyen én is szolgáltam, ha érdekelne valakit: http://www.youtube.com/bekesibaptista Szimpi volt a szervezés, a helyszín, az emberek, a vendéglátók. Akárcsak vasárnap Hercegszántón a hálaadón, ahová az ifiből többen elkísértek. Azt hiszem, mindnyájunk nevében mondhatom, hogy nagyon jó volt.
Jó ezek után hazatérni, belevetni magam az itthoni szolgálatba. Naponta átlagban három látogatás, nagyobb beszélgetés van. Nagy élmény, amikor ezek pozitív tartalmúak, ahogy a napokban is történt: van újra megtérő, törekvő a gyülekezetben. Ezt itt tudatom először, „megdicsérve” hű olvasóimat.
Mintha csak bejelentenénk a családban: gyermeket vár valaki, újszülött érkezik. Erre vonatkozik a cím, remélem, nem okoztam csalódást :).
Amúgy ez is megtörtént: Tibor bátyámék várják a harmadikat! (Gondoltuk, hogy megvicceljük a csapatot, hogy nálunk mint a legkisebbéknél érkezzen először a harmadik, de csak ezért nem szép dolog, ugye? :) Szóval nálunk még várni kell :)
Összefoglalva tartalmas időszak előtt állunk: évkezdet, hálaadók, konfiszervezés, családi örömök. Hiszem, hogy Isten elkísér mindezeken a reménykeltő utakon!

Megtapasztalások

Badacsony

A napokban Badacsonyba indultunk pár napos nyaralásra. Már Akasztót is elhagytuk, amikor imádkozni kezdtünk az előttünk álló napokért. "Köszönöm, Istenem, hogy ... a kulcs!" Ezt az imát sikerült elrebegnek. Gyorsan visszafordultunk 40 km, 40 perc mínusz, hőmérséklet plusz 40, de nagyon hálásak vagyunk, hogy nem Badacsonyból kellett visszafordulni. Amit még megtanultam ezáltal, hogy ima közben az ember érzékei, gondolatai autópályára kerülni Isten jelenlétében, és egy csomó minden kivilágosodik.
Jól sikerült a nyaralás, masszív 4 nap volt négyesben. Jó színünk van, pihentek vagyunk :) Ma voltam Szelíden, meglátogatni a Tinifit. Múlt héten sportnapot tartottunk, előtte zenei és gyermekhét.
Sokat lubickolnak a gyerekek az udvaron, Ágota gyönyörű rendet és tisztaságot tart a lakásban, délutántól nem fogyasztok "annyi" szénhidrátot, mi kell még a boldogsághoz? Pl. hogy jók lettek a gyomor-eredményeim, hála Istennek, köszönet a dokiknak, meg Herr Conntrolocnak. Elmúlt a rekedtségem a savcsökkentő hatására, irány az énekesi pálya :)

Vakáció

Bemerítés

No most ér ide a nyári szünet. Eddig egybefolytak a különböző évzáró programjaink. Volt iskolai szezonzárás – rég vártam én is a vakációt :) –, hitoktató-keresés, gyülekezet-vezető választás, gyermekbibliaköri évzáró, tagfelvétel és bemerítés, imrehegyi családi nap és minden egyéb. Személyes projektünk volt Ágota vizsgaidőszakának zárása: ezúton köszönöm minden kedves segítőtársunknak a gyermekvigyázást. Jöjjön a lista, ami arra jó, hogy valakit kifelejtsünk („kedvenc” pásztori kihívásom): szüleink, akik nélkül – azt hiszem – ma nem tartanánk ott, ahol vagyunk, ugyebár.

Kőfalon is

Együtt

Újra felbukkanok a hó alól. Már régen elolvadt (nem is olyan rég), de azóta nem volt érkezésem írogatni. Mivel azonban gyermekeim koránkelők, újra van lehetőség hajnali elmélkedésemre.
Szóval ahogy berobbant a jó idő, úgy élénkültek fel a teendők is. Nagyon élvezem az udvaron való tevékenykedést, kis családommal együtt. Nyírjuk a füvet, ültetgetünk, kertészkedünk, kutyusozunk – főleg Gréti –, homokozót építünk – főleg én –, kertibútorokat festünk – főleg Ágota –, mindezt szakmailag koordináljuk és felügyeljük – főleg Balázs.
A méhek túlélték a telet egy család kivételével, de idén nem foglalkozok velük sokat: se időm, se szükség nincs erre, most erősödniük és gyűjtögetniük kell, ez meg megy nélkülem is.
A közegyházi szolgálatba is belendültem: voltam Gyulán, Baján, Szegeden, a József utcában az elmúlt hetekben. Ami mégis a legnagyobb kihívás, az ifi vezetése. Ágotával együtt vállaltuk ezt a szolgálatot. Két alkalom volt idáig. Kedves, jószándékú közösséget alkottunk úgy 15-17-en. Jól éreztem magam, de a teendők csak most kezdődnek. Egyenként szeretnék beszélgetni az összes ifitaggal. Várom, hogy mostantól bekapcsolódjanak az alkalmak megszervezésébe. Beszélgettünk már a kirándulásról, gyűjtjük az ötleteket.
Előre tekintve szservezzük a nyári táborokat – lesz vagy öt –, és készítjük elő a bemerítést. Isten kegyelméből vannak, akikre számítottunk ebben a döntésben, de vannak, akikre nem, és az Atya hívására mégis igennel válaszolnak. Nagyon várom, hogy hallhassuk bizonyságtételüket.
Nagyon szép az Anyák napja volt tegnap http://www.ustream.tv/recorded/32437505 de nagy lépés volt délelőtti döntésünk, a jogi személlyé válás folyamatának elindítása is. Szóval nem unatkozunk. Még nagyobb szükségem van az Isten előtti elcsendesedésre, imára, az Ő erejére és vezetésére, mert nélküle egy lépés sem megy, vele pedig a kőfalon is átugrunk!

Boldogabb vagyok

Együtt

Érdekes nap alakulnak mostanában. Úgy kezdődött, hogy sok területen csüggedés, reménytelenség, örömtelenség lett úrrá rajtam, és nemcsak elhúzódó megfázásom miatt. Aztán föltettem magamnak a kérdést: miért kell ennek így lennie, és mit tehetnék ellene?

Ébredés

Alvás

Kicsit korán írok ma reggel, mivel elég furcsán alakulnak mostanában az éjszakák. Elég éberen alszom, mintha nem is aludnék. Próbálok gondolkodni, imádkozni ilyenkor – meg persze álmodni valamit. Ma tetéződött a helyzet, köszönhetően egy megfázásnak meg egy barátunk eltűnésének… aki hála Istennek meglett, de az álmom nem. Gépeztem 3-tól, aztán már kelt Gréti 6 előtt, de nem bánom. Lényeg, hogy nappal van. Élvezem a tavaszi munkálatokat, meg hogy kevesebbet kell öltöztetni a gyerekeket, meg hogy Gréti mennyit játszik kint az udvaron. Dzsokival reneszánszát éli a kapcsolatuk.
Voltam mostanában jó néhány találkozón – Országos Tanács, városi- és kerületi lelkészkör, áhítatszerkesztői eligazítás. Jól éreztem ezeken magam, de most ideje már csinálnom is a feladataimat.
Izgalmas napokat élünk, hiszen gyakorlatilag most alakul ki az éves program. Csodálkoztam is februárban, nem lesz idén semmi extra program? Aztán szépen kezdett alakulni, úgy látom, idén sem unatkozunk majd – Nyitott Szív, elöljárói csendesnap, házashétvége, ifi- és romakonferencia, zenei alkalmak, menyegző és minden egyéb.
Addig is látogatások, szervezések, munkálatok, misszió… ja és kedves családkám. Gréti kezd is éhes lenni, úgyhogy megyek. Áldott napot.

Balatonon télen

Balaton

Megint összeszaladnak a napok mostanában. Részben azért, mert ellátom a folyamatos teendőket, illetve két hétvégén is távol vagyunk, bátyámék gyermekbemutatása és egy egyházi kiküldetés okán. Emellett feleségem buzdítására kisebb lakásfelújításba kezdtünk; amennyiben érdekel, egy hónap múlva várunk szeretettel, remélem, addigra kész lesz :).
Nagyon várjuk a tavaszt, a betegségeket Isten kegyelméből leküzdöttük, készek vagyunk kiszaladni a lakásból, az udvaron játszani, levegőzni, dolgozgatni. Ennek fényében vicces számomra a frissen lehullott hó. De hátha lehetővé teszi, hogy Ágotával elmenjünk egy közös sínapra.
Időbeosztásról lévén szó, mostanában gyakrabban teszem fel magamnak a kérdést, mi is az én feladatom, küldetésem. Feladatköri megnevezésem is mutatja, hogy lelki pásztor vagyok. Figyelmeztetnem is kell magam, hogy ez elsődleges feladatom a lelki munka. Ebben is, de különösen a többi feladatban igyekszem bevonni testvéreimet, munkatársaimat azért, hogy jobban az Istentől kapott feladatra tudjak figyelni. Köszönöm, hogy sokan segítetek ebben.
Addig is egy téli Balaton-kép, nagyon szép ma is - és sok víz van benne :)

Középpontban

Dicsőség

Ki van a középpontban? Mostanában sokat foglalkoztat ez a kérdés. Van ismerősöm, aki azt mondja: első a gyülekezet. Kérdezhetnénk: „Hol? A telefonkönyvben? Vagy milyen listán?” Talán első az Isten, nemdebár? Szintén ismerős szokta mondani: első a Biblia. Nemrég olvastam egy igét, ami megváltoztatott: „Ti azért kutatjátok az Írásokat, mert azt gondoljátok, hogy azokban van az örök életetek: pedig azok rólam tesznek bizonyságot, és mégsem akartok hozzám jönni, hogy életetek legyen.” (Jn 5, 39-40) Hát nem azokban van, kérdezhetnénk? Jézus szerint Őbenne van, tehát a bibliában hiszek, mint varázskönyben (azt elemezgetve, ismételgetve csupán), vagy a bibliának hiszek, minden szavának, mert Istent mutatja be nekem? Persze kérdés, hogy akkor miért szól annyi igehirdetés a bibliáról, és olyan kevés vagy kis részletük Istenről, aki a KÖZÉPPONTBAN VAN? Mostanában figyelek, hogy róla beszéljek – amúgy nehéz, könnyebb a történetben elbogarászni, és el is megy ezzel az idő.
Persze azt is észreveszem, hogy sokat beszélek igehirdetésben rólunk, emberekről. Egy jó protestáns igehirdetés ilyen: elmondja, hogy minden rajtunk múlik, hogy döntsünk, hogy szolgáljunk, hogy tegyünk ezt vagy azt. De nemrég volt alkalmam egy katolikus igehirdetést hallgatni – bizonyára többeknek is -, ami sokkal inkább szólt magáról Istenről, és rólunk, mint csodálókról, szemlélődőkről, elmélkedőkről. Azóta pironkodom, vajon nem vagyunk-e jó humanisták (nyilván ebből a forrásból is táplálkozott a protestantizmus), magunkat állítva középpontba, és nem az Istent? Nem kívánok tanaimon változtatni, de ez is Jézus Krisztus központi szerepének megvallása felé bátorít.
Több konfliktusnak is ismerője lévén óriási segítség nekem, hogy Őrá nézek, a megoldhatatlan, kudarcos helyzetek között is, ilyenkor jó megvallani, hogy csak benne bízom mint Megoldóban, Ő győzni fog. De találkozom új megbízatásokkal, reménykeltő lehetőségekkel is, és ekkor sem akarom elfelejteni, hogy csak Ő számít. „Úgyhogy az sem számít, aki ültet, az sem, aki öntöz, hanem csak Isten, aki a növekedést adja.” (1Kor 3,7) „Tiéd a dicsőség Urunk egyedül, és miénk orcánk pirulása.” (Dán 9, 7)
Szóval Ő számít, és ez nagyon jó érzés.

Újévben

Csillagszóró

Most érzem úgy, hogy vége az ünnepeknek. Nagyon egybeszaladt minden, biztos a sűrű december miatt: világvége, szociális akciók, ünnepi előkészületek, karácsony. Aztán hazamentünk pár apra családjainkhoz, és már érkezett is szilveszter, újév. Különösen nagy élmény volt számomra a két utóbb említett istentisztelet – egymást követték az élő bizonyságtételek hosszú sorban, csodálatos volt. Aztán két csendesebb nap következett, ekkor éreztem igazi szünet hangulatot, majd iskolakezdés, ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ. A héten meg elejtettünk egy fél röfit családilag, de már ez is elkészült, úgyhogy irány a mindennapok.
Nagyon sok látogatást terveztem a következő hetekre, nyilván az ünnepek alatt sok benyomás, gondolat ösztönzött erre, de most idő is lesz hozzá, remélem. Az imahetek hétfőn indulnak, izgalmas, új formában, hiszen a katolikus felekezet is csatlakozik ezévtől. Így lesz módom a helyi katolikus templomban is igét hirdetni, mely különleges pillant, úgy érzem.
Ágotával különösen kiegyensúlyozott, boldog időket élünk, gyerekek jól vannak. Gréti ügyesen beszél, segít, Balázs forgolódni kezdett, és eszik sokfélét most már. Nagyon tetszettek nekik az ünnepek, íme két képecske.

Tartalom átvétel